A vadászíjász szakágról
A vadászíjászat nem csupán óriási kihívás, hanem egyfajta természetközeli élmény is. (Ez utóbbi az íj mint vadászeszköz korlátaiból fakad.)
Ennek a két dolognak az együttese adja meg az igazi teljességet a vadász számára.
Ennek a két dolognak az együttese adja meg az igazi teljességet a vadász számára.
Bár az íjas vadászat sokkalta több felkészülést és ügyességet igényel, mint a lőfegyverekkel történő vadászat, szó sincs arról, hogy az íj egyenlő esélyeket biztosít a vad számára. (Bár nagyon szépen hangzik, és a laikusok szemében bizonyára pozitív kicsengése van ennek az állításnak.) Egy jól felkészült, az íját remekül használó vadász kisebb-nagyobb erőfeszítések árán képes becserkelni és elejteni a vadat.
Csakhogy a vad bármilyen apró hibánkat vagy felkészületlenségünket kihasználja és habozás nélkül kereket old (észreveszi mozgásunkat, meghallja a vesszőnk elmozdulását a kifutón, stb.).
Csakhogy a vad bármilyen apró hibánkat vagy felkészületlenségünket kihasználja és habozás nélkül kereket old (észreveszi mozgásunkat, meghallja a vesszőnk elmozdulását a kifutón, stb.).
Ha pontosan akarunk fogalmazni, akkor azt kell mondanunk, hogy az íjas vadászat korlátainak köszönhetően nagyobb esélye van a vadnak arra, hogy a vadász elől elmeneküljön.
A Vadászíjász Szakmai Bizottság legfőbb célja, hogy a vadászíjászatot olyannak mutassa be, amilyen valójában – se többnek, se kevesebbnek.
Arra törekszünk, hogy e vadászati formáról pozitív párbeszéd alakul mind szakmai-, mind laikus fronton.
