Az 1920-as olimpián az egyik versenyszámban az íjászoknak egy rúd tetején lévő „madarat” kellett eltalálniuk. (pole archery, vagy popinjay) Akit érdekelnek az eredmények „kismadár” és „nagymadár” kategóriában, egyéniben és csapatban, megnézheti itt: sports-reference.com
A madár persze nem volt igazi… (ellentétben a sportlövőkkel, ahol az 1900-as olimpián szerepelt élő galamb lövészet, ahol összesen 300 galamb „fogyott”. Többet ez a szám nem szerepelt az olimpiák programjában)
Az második, 1900-as párizsi olimpián szerepelt először íjászat.
Az amerikai Nemzeti Biztonsági Tanács (www.nsc.org) adatai szerint az íjászat mint sport háromszor biztonságosabb mint a golf, az egy főre jutó sérülések alapján. Az USA Archery adatai szerint a bowlingnál is biztonságosabb.
A távlövés világrekordja kézzel feszített íjjal 1222 méter, Don Brown tartja 1987 óta.
Lábíjjal a rekord 1854 méter (Harry Drake 1971) számszeríjjal 1871 méter (Harry Drake 1988)
A 2012-es olimpián az íjászat volt a legnézettebb sport (NBC adatai alapján)
Az íjászat több mint ötven éven át nem szerepelt a modernkori olimpiákon. Ahogy olvashattátok, az íjászat 1900-ban kezdett Párizsban, majd 1920 után kikerült a programból, mert nem volt nemzetközileg egységes szabályzata. Csak jóval később, 1972-ben tért vissza.
A FITA (jelenleg World Archery) 1931 szeptember 4-én alakult meg Lengyelországban. Az alapító tagok: Franciaország, Csehszlovákia, Svédország, Lengyelország, Amerikai Egyesült Államok, Magyarország és Olaszország. A szervezet megalakításának célja az íjász versenyek egységesítése, és az íjászsport visszajuttatása az olimpiára volt.