Íjászat

Az íj egyike a legősibb vadász- és harci eszközöknek. Ezt bizonyítják a csontból, kőből és szaruból készített kőkorszaki nyílhegyleletek, továbbá az Altamira-barlang paleolitikumból származó, íjazó alakokat ábrázoló barlangrajzai.

A görög, a perzsa és a szkíta háborúk idején az íjak nagy szerepet játszottak a harcokban, de a sportágat versenyszerűen is űzték i. e. 700 körül.

A középkorban az íjászat klasszikus hazája Anglia volt; III. Edward uralkodása alatt az íjlövészet népi sporttá vált.

A honfoglaló magyarok Európa-szerte híres-hírhedtek voltak nyilaikról. A kalandozások korában a közép- és nyugat-európai népek még az imádságukba is befoglalták: ? A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!?

A pusztai népek félelmetes hírű összetett, merevszarvú, visszahajtó reflexíjai (köztük a honfoglaló magyarságé is) a modernizálódó Európában évszázadokra a feledés homályába vesztek.

Az íjászat, mint sport és a szabadidő eltöltésének egyik formája, Angliában, a modern sportok őshazájában fejlődött ki pontos szabályokkal és rendszerekkel; manapság a világ legtöbb országában versenyszerűen és szabadidősportként űzik.

Az ókori olimpiák műsorán az íjászat nem szerepelt, de a játékok ünnepélyes megnyitásakor az íjászok is bemutatót tartottak.

Az újkori olimpiai versenyek közül már a II. (1900, Párizs) játékok műsorán helyet kapott az íjászat és utána még három alkalommal (1904, 1908 és 1920) ünnepelhettek a sportág hívei olimpiai bajnokokat. Azóta viszont egészen 1972-ig, a müncheni játékokig az íjászat nem szerepelt az olimpiai sportágak előkelő családjában. Több mint félévszázad után azonban a XX. Nyári olimpián ismét megjelentek az íjászok. Ettől kezdve minden olimpián rendeznek férfi és női egyéni, 1988-tól férfi és női csapatversenyeket is.

A Magyar Íjász Szövetség (MÍSZ) 1957-ben alakult meg, s még abban az évben felvették a Nemzetközi Íjász Szövetség (Fédération Internationale de Tir á l?Ard, FITA) tagjai közé.

Évtizedeken át a pályaíjászat jelentette az íjászatot, majd a terepíjászat kezdett elterjedni az íjász sporton belül. Eközben már látható volt az újabb szakágak kialakulása szerte a világon. Visszatérve az íj egykori elsődleges szerepéhez, ismét vadászeszközként kezdték használni, 3 dimenziós állatalakokat használva célnak. Innen is ered az elnevezés: 3D vadászíjászat.

Magyarországon 1997-ben rendezték az első futásíjász versenyt, bár még önálló szakágként csak később jegyzik a MÍSZ-en belül.

Az 1990-es évektől sorra alakulnak a különböző hagyományőrző klubok, íjászegyesületek. A Történelmi Íjász Bizottság 2001-ben alakult meg. A versenyszabályok kidolgozása után 2002-ben már ennek alapján rendezik meg az országos bajnokságot.

A lovasíjászat is egyre nagyobb teret hódít világszerte. Több évtizede fektették le alapjait és ma már külön szakágként is űzhető sporttá vált.

A Magyar Íjász Szövetségen belül jelenleg  7 szakág működik: futás-, lovas-, pálya-, terep-, történelmi- és 3D és vadászíjász szakágak.