Futásíjászat Szabályai

Magyar Íjász Szövetség Futásíjász Versenyszabályzat

1 Általános

1.1 Szabályzat hatálya

A Magyar Íjász Szövetség támogatásával rendezett futásíjász versenyeket jelen versenyszabályzat alapján kell lebonyolítani.

1.2 Szakág meghatározása

A futásíjászat egy összetett sportág ? a szabadban való futás és az íjászat ötvözete ?, amely egyaránt segít az egészség megőrzésében, és kielégíti az íjászat ősi misztikuma iránti vonzalmat.

Művelői számára megteremti a szellemi, lelki és fizikai harmóniát.
Sokak számára elérhető.
Könnyen megrendezhető, különleges helyszínt nem igényel. Környezetbarát, családias programot kínál.
A közönség számára látványos, jól követhető, izgalmas esemény.
A média és támogatók számára értékteremtő.

1.2.1 Minősítő verseny

Azok a versenyek, amelyeken a minősítési szabályzat szerinti minősítést lehet szerezni. Ezeket a versenyeket a Szakmai Bizottság a versenyszezon kezdete előtt jelöli ki.

1.2.2 Rangsoroló verseny

Azok a versenyek, ahol a Minősítési Szabályzatban meghatározott képlet szerint rangsor pontokat lehet szerezni.

1.2.3 Országos Bajnokság

Az évben az egyik minősítő és rangsoroló versenyt Országos Bajnokságnak kell meghirdetni.

1.2.4 Nemzetközi verseny

A FITA által nemzetközi versenynek minősített versenyek.

1.2.5 Házi verseny

Azokat a versenyeket, melyek nem minősítő, nem rangsoroló és nem nemzetközi versenyek, de távjukra nézve megegyeznek velük, házi versenyeknek nevezzük.

1.2.6 Bemutató verseny

Minden egyéb ? rövidebb távú vagy speciális feltételek mellett, leggyakrabban a sportág népszerűsítésére szolgáló ? versenyt bemutató versenynek nevezünk.

1.3 Kategóriák

1.3.1 Nemek és korosztályok

A versenyző kategóriája (verseny évszáma ? versenyző születési éve) kivonás eredménye alapján az alábbi táblázat szerint alakul:

Alsó határ	Felső határ	Kategória neve	Megjegyzés
0	9*	Manó	egynemű
8*	12	Gyerek	egynemű
13	16	Ifi	kétnemű
17	39	Felnőtt	kétnemű
40	nincs	Senior	kétnemű

*A manó és gyerek kategória egymással átfedésben kerül kiírásra.

Értelmezés: Ha valaki 2008-ban akar részt venni egy versenyen, és 2000-ben született, akkor gyerek kategóriában kell indulnia.

Manó és gyerek kategóriában a fiúk és a lányok egy kategóriában versenyeznek, az ifiben és felnőttben külön.

Más kategóriában való indulás a felnőtt kategória irányában lehetséges, azaz:

? manó helyett gyerek vagy ifi vagy felnőtt

? gyerek helyett ifi vagy felnőtt

? ifi helyett felnőtt

? senior helyett felnőtt

1.3.2 Íjtípusok

A versenyeken kétféle íjtípus használható:

irányzékos reflex (olimpiai) íjtípus. A kategória megnevezése: ?irányzékos?.
Ide tartozik a barebow kategória, azaz a húrmértékes célzás (string walking) módszerrel lövők. Ennek lényege, hogy az ideget ? a lövési távolságtól függő mértékben ? a vessző alatt fogja meg a versenyző, ezzel és a nyílheggyel céloz.
irányzék nélküli és tradicionális íjtípus. A kategória megnevezése: ?irányzék nélküli?.
Ebben a kategóriában csak olyan íj használható, melyen nincsen irányzék.

1.4 Versenyszámok

A futásíjász versenyek futást és lövést felváltva tartalmaznak, futással kezdődnek és fejeződnek be. A versenyek ötkörösek, és négy sorozat lövést tartalmaznak. Minden sorozatban három vesszőt kell kilőni. Egy lövés kétféleképpen értékelhető: vagy talált, vagy nem talált. Minden nem talált lövés után a versenyző büntetőkört fut, mely a teljes kör 15%-a.

A versenyző versenyeredménye a rajt pillanatától a versenyző célba érkezéséig eltelt idő alapján adódik.

Irányzékos kategóriában és az irányzék nélküli felnőtt férfi kategóriában a lövés 20 méterről 20 centiméteres körre történik, irányzék nélküli női és ifi kategóriában vagy 10 méterről 20 centiméteres körre, vagy 20 méterről 40 centiméteres körre történik.

A versenytávok hossza legfeljebb 20%-kal megnövelhető, amennyiben a terepadottságok ezt indokolják.

Az ifi és senior versenyzők a felnőttekével azonos hosszúságú versenypályán futnak, a gyerek és manó kategóriájú versenyzők arányosan kisebb hosszúságún.

1.4.1 Egyéni

1.4.1.1 Sprint

Egy kör hossza 150 és 500 méter közötti lehet.

1.4.1.2 Normál távú

Egy kör hossza 500 és 1000 méter közötti lehet.

1.4.2 Csapatverseny

Minden csapat három főből áll. A csapattagok a verseny rajtja előtt eldöntik, hogy mely csapatban kívánnak versenyezni, amin később változtatni nem lehet. A csapat versenyeredménye a csapattagok időeredményének összege.

1.4.3 Kisváltó

A kisváltó csapat két főből áll. A versenyzők kétszer-kétszer futnak felváltva 500-500 métert. A körök végén a magukkal vitt négy vesszővel három találatot kell elérniük az egyéniével azonos célra. Az el nem ért találatok után 100 méter büntetőtávot kell futni. A kisváltó csapat versenyeredménye a rajttól a második ember (második) célba érkezéséig eltelt idő.

1.4.4 Játékos vetélkedő 0?7 éves futásíjász manók számára

1.4.4.1 Mese

?? Mentsd meg a várost! Te vagy az utolsó reménységünk ? szólt az öreg király ? a sárkány már közeleg, és ha nem ölöd meg, felfalja a lakókat, elpusztítja a házakat, nyomor és pusztulás lesz a nyomában. De figyelmeztetlek! A sárkányt nem könnyű megölni, mert bizony varázsereje van? Abrakadabra, az udvari varázslóm azonban megtudta, hogy a sárkány a varázserejét egy nagy sárga hólyagban tartja. Ha azt ki tudod lőni, akkor elveszik a varázsereje.

Először fuss el a fegyvertárba, ahol magadhoz tudod venni a varázserőt a nyílvesszőidhez, majd fuss oda a sárkányhoz, lődd ki a hólyagját (sárga lufi), hogy elvedd a varázserejét. Ehhez akárhány vesszőt felhasználhatsz, de ha sikerült kidurrantani, fuss, ahogy csak bírsz, mert a sárkány nagyon dühös, és Táltos, a paripád nélkül nem tudsz vele szembeszállni. Így legjobb, ha egyenesen Táltoshoz futsz, hogy aztán együtt szembe tudjatok szállni a gonosz sárkánnyal. Fuss vissza a sárkányhoz (mire visszaérsz, a varázsereje híján hamar álomba szenderül), lődd le, bárhány vesszőt is igényel. Majd fuss el hozzám, és megkaphatod a jutalmat.?

1.4.4.2 Szabályok

A versenyzők először 100-150 méter futással kezdenek (a ?sárkánytól? a ?fegyvertárhoz? és vissza a ?sárkányhoz?), majd célba lőnek egy nagy, sárga lufira. Akárhány vesszőt felhasználhatnak, ha elfogyott a vesszőjük, azokat ki kell szedni a táblából. Ha sikerül eltalálni a lufit, újabb 100-150 méter futás következik (a ?lóhoz? és vissza), majd el kell találniuk a sárkányt ábrázoló célt. Ehhez is felhasználhatnak akárhány vesszőt, és ha elfogyott, azokat ki kell húzni a táblából. A verseny végén már csak a célbíróig (?öreg király?) kell elfutniuk.

A két futótáv jó, ha külön-külön kerül kitűzésre.

Segítségképpen a versenyzőkkel a szülő is együttfuthat.

A lőtáv 4-5 méter, a cél átmérője nagyjából 30-40 centi.

Büntetőkört nem kell futni. (A büntetés az az idő, amit a lövésekkel tölt).

A felszerelést a lőállásban kell hagyni.

1.5 Versenyzővel szembeni követelmények

1.5.1 A versenyző

(Mindenkor megfelel a Magyar Íjász Szövetség Versenyszabályzata 2. §-ának).

2005. november 11.-én érvényes szabályzat:

2.§

A versenyrendszerben résztvevő sportolókra vonatkozó szabályok

(1) A Szövetség által kiírt amatőr versenyrendszerben csak amatőr sportolók indulhatnak.

(2) A sportoló: az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez.

(3) Amatőr sportoló: az a versenyszerű sportoló, aki sportegyesület tagjaként, illetve sportvállalkozással fennálló amatőr sportolói szerződés alapján sporttevékenységet végez.

(4) A versenyszerű sportoló köteles:

? a tisztességes játék elvei szerint felkészülni és versenyezni,

? a sportág jellegének megfelelő, sportorvosi vizsgálatokon részt venni,

? a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, foglaltakat betartani,

? a sportegyesületének érdekeit figyelembe venni,

? a sportoló nem használhat tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket, illetve módszereket,

? köteles a külön jogszabályban meghatározottak szerint doppingellenőrző vizsgálaton, valamint sportegészségügyi és szűrővizsgálaton részt venni.

(5) Amatőr sportolói sportszerződés csak határozott időre ? max. 5 évre ? köthető, azonban meghosszabbítható. A sportszerződést írásba kell foglalni.

(6) Az amatőr sportoló a sportszervezettől díjazásban nem részesülhet.

(7) Nem minősül díjazásnak:

? a versenyzéssel összefüggő költségtérítés,

? kiemelkedő teljesítményért adott jutalom,

? szponzori keretek között nyújtott támogatás,

? versenyrendszerben szerzett érem, trófea,

? a versenyzéssel illetve az arra való felkészüléssel összefüggésben nyújtott természetbeni juttatás.

(8) A Szövetség által kiadott amatőr versenyengedéllyel rendelkező sportoló hazai vagy nemzetközi szervezésű pénzdíjas versenyben illetve hivatásos versenyrendszerben nem indulhat.

(9) E szabály alól a Szövetség elnöksége a sportoló vagy a versenyt szervező sportszervezet kérelmére felmentést adhat.

(10) A válogatott keret tagjainak a külföldi illetve nemzetközi szervezésű pénzdíjas versenyeken való részvételre vonatkozó engedélyt az elnökség köteles kiadni, ha az ellen a Szakmai Bizottság(ok), illetve a szövetségi kapitány nem tiltakozik.

(11) A fenti szabályokat megsértő sportoló ellen a külön szabályzatban foglaltak szerint fegyelmi eljárást kell indítani, és versenyengedélyét az eljárás lezárásáig fel kell függeszteni.

1.5.2 Versenyző jogosult

annak a klubnak a színeiben indulni, amelynél érvényes versenyzői engedéllyel rendelkezik,
életkorának megfelelő kategóriában indulni,
óvni, illetve az óvás elutasítása esetén fellebbezni.

1.5.3 Versenyző köteles

a második szezonjától kezdődően versenyengedélyt kiváltani,
sportszerűen versenyezni,
a versenyen való jelentkezéstől a verseny befejezéséig a versenybíróság utasításait betartani;
sportszerű, a közízlést nem sértő öltözékben versenyezni,
amennyiben a versenyrendezőség kötelezővé teszi, az általuk adott rajtszámot jól láthatóan viselni.

1.5.4 Indulási feltételek

A versenyző

annak a klubnak a színeiben indulhat, ahol érvényes versenyzői engedéllyel rendelkezik;
időben elküldött, vagy a helyszínen hiánytalanul kitöltött, valós adatokat tartalmazó nevezési lappal nevezzen;
befizette a nevezési díjat;
aláírta a Nevezési Nyilatkozatot.
az életkorának megfelelő korcsoportban indulhat (erősebb kategória felé kategóriamódosítás lehetséges).
Amennyiben minősítésének és életkorának megfelelő fokozat nem került kiírásra, vagy a kevés nevező miatt összevonás történt, úgy magasabb fokozatban indulhat.

1.6 Jelentkezés a versenyekre

A versenyekre való jelentkezés történhet:

A verseny megkezdése előtt a versenykiírásban meghatározott időpontig leadott előnevezéssel;
A rajt előtt a versenykiírásban meghatározott időpontig megtörtént helyszíni nevezéssel;

A nevezés csak írásban történhet (e-mail, fax, postai levél), a nevezési díj ? ha a versenyrendezőség másképp nem rendelkezik ? fizethető a verseny megkezdése előtt.

1.7 Rajtszámok

A versenyrendezőség saját hatáskörében dönt arról, hogy a verseny áttekinthetőségének érdekében kötelezővé teszi-e a rajtszámok használatát, a rajtszámok és a versenyzők összerendelését is a versenyrendezők végzik.

1.8 Díjazás

A versenyrendezőség saját belátása szerint a versenyzők száma és a verseny nehézsége szerint díjazhat oklevéllel, éremmel vagy kupával.

1.9 Jelentkezés versenyrendezésre

A Magyar Íjász Szövetség Versenyszabályzatának 6. §-a szerint:

2005. november 11-én érvényes szabályzat:

6.§

Verseny szervezése

(1) Versenyt az a sportszervezet szervezhet, és ezáltal kerülhet be a hivatalos versenynaptárba, amely az elnökség és a Szakmai Bizottság(ok) által elfogadott, egységes versenyrendezési kritériumoknak és a versenykiírásnak maradéktalanul megfelel.

(2) A Szövetség a verseny szervezéséről a rendező szervezettel megállapodást köt, melyben rögzítik a verseny megrendezésével kapcsolatos költségek és kötelezettségek (pld. bíróküldés) viselésének, és a bevételek kezelésének, jogosultságának szabályait. Ezeket a kérdéseket a Szövetség a versenykiírásban szabályozhatja; a szervezés elvállalása ebben az esetben ezen feltételeknek a sportszervezet általi elfogadását jelenti.

(3) A versenyszervező a sportolónak a versenyen való részvétele feltételeként egyéni nevezési díj befizetését szabhatja. Az egyéni nevezési díj szedésének lehetőségét a Szövetség versenykiírásának és a (2) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell.

(4) A szövetség a versenyrendezést folyamatosan ellenőrzi, és a hibák nagyságától függően szankcionál. A szankció kiszabásáról a Szakmai Bizottság javaslatára az elnökség dönt.

(5) Versenyeredményt a Szövetség csak azoktól a versenyszervezőktől fogad el és tartja nyilván ? ahol a szövetség bíróbizottsága által elfogadott és nyilvántartott ? bírók felügyelik a verseny tisztaságát, szabályszerű rendezését.

(6)A versenyszervező a nemzetközi és magyar szövetség által elfogadott és kiadott szabályok szerint köteles a versenyt lebonyolítani, és a bírók által észlelt hibákat azonnal kijavítani.

(7) A sportrendezvény helyszínén a szervező felel a sportrendezvény e törvényben, más jogszabályban, a versenykiírásban, valamint a Szövetség és a sportági nemzetközi szövetség által meghatározott előírásoknak megfelelő és biztonságos megtartásáért.

(8) A sportrendezvény rendjének szabályozásáért, a szabályok betartásának ellenőrzéséért a szervező a felelős.

(9) A szervező köteles megtenni, vagy az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyonbiztonságának megóvása érdekében szükséges.

(10) A szervező a sportrendezvény biztonságára vonatkozó előírások felróható megszegésével másnak okozott kárért a Ptk. általános szabályai szerint felel. A szervező, más rendező megbízása esetén is egyetemlegesen felelős.

(11) A szervező felelőssége a nézőknek a sportrendezvény helyszínére történő beléptetésének megkezdésétől addig tart, amíg a nézők a sportrendezvény helyszínét elhagyják.

(12) A verseny végeztével a szervezőnek jegyzőkönyvet kell készíteni, és a bírókkal aláíratva azt a Szövetségnek három napon belül elküldeni.

2 Versenyrendezőség és versenybíróság

2.1 Általános

Versenyrendezőség az a MÍSz tagszervezet, amellyel a MÍSz a verseny lebonyolítására szerződést kötött. Alkalmaznia kell olyan személy(eke)t, aki(k) futásíjász bírói vizsgával rendelkez(nek)ik.

Versenybírók azok, aki a versenyek szakmai lebonyolításáért felelnek. A versenybíróság a főbíróból, találatjelzőkből, időmérő(k)ből és szükség szerint terepbíró(k)ból áll.

2.2 Versenyrendezőség feladatai

Versenykiírás elkészítése
Versenyrendezvény területének biztonságos, a versenypálya biztonságos és egyértelmű kialakítása
A biztonságos és megfelelő szakmai színvonalú lebonyolításához szükséges számú szervezői és bírói létszám biztosítása
Nevezések átvétele és elfogadása
Futamok beosztásának elkészítése a teljes versenyre vonatkozóan.
Eredmények kihirdetése, és nyilvánossá tétele
Díjak átadása
A verseny jegyzőkönyvének elkészítése
A verseny időtartama alatt bekövetkezett sportbalesetek esetén gondoskodik arról, hogy a versenyző orvosi ellátást kapjon.

2.3 Versenybíróság feladatai

Versenypálya kiírás szerinti ellenőrzése
Versenyengedélyek ellenőrzése
Felszerelés ellenőrzése
Verseny szakmai lebonyolítása
Eredmények kiértékelése és hitelesítése
Beérkező óvások elbírálása
A verseny egész időtartama alatt a verseny tisztaságának felügyelete

Főbíró

A főbíró

felügyeli, irányítja és összehangolja a versenybíróság munkáját.
hitelesíti a verseny eredményét.
vitás esetben az illetékes bíró véleményének meghallgatása után döntést hoz.
minden olyan esetben, amiről a versenyszabályzat nem rendelkezik, a körülmények figyelembe vételével saját hatáskörében dönt. Ezekről az esetekről a verseny után beszámol a Szakmai Bizottságnak.

2.4 Találatjelzők

A találatjelzők

regisztrálják a hibás lövéseket
nyomon követik a büntetőkörök teljesítését
alaphelyzetbe állítják a találatjelzőt, ha az külön kezelést igényel.

2.5 Időmérők

Az időmérők mérik és rögzíti az egyes versenyzők versenyidejét.

2.6 Terepbírók

A terepbírók ellenőrzik, hogy a versenyzők szabályosan és sportszerűen haladnak-e végig a pályán.

3 Versenypálya leírása

3.1 Általános

A versenypálya az a terület melyen a verseny, mint rendezvény lebonyolódik. Részei a futóterület és lőtér. Meglétük esetén a versenypályához szorosan kapcsolódnak a bemelegítő futóterület, bemelegítő lőtér, nézőtér, információs pont és versenyiroda.

3.2 Futóterület

Futóterület a versenypálya azon része, melyen a versenyzők futnak; ez magába foglalja a futókört (a lőállás mögötti résszel együtt), a rajt- és célterületet valamint a büntetőkört.

A futóterület:

talaja nem balesetveszélyes.
irányváltozásai nem lehetnek balesetveszélyesek.
irányváltozásai csak olyan mértékűek, amelyek minél kisebb mértékben csökkentik a versenyző sebességét.
hosszán a versenyzők csak egy irányban futhatnak.

3.2.1 Rajtterület

A rajtterület:

a lőtérhez közel helyezkedjen el.
legyen nézők számára jól látható helyen.
egy futamnyi ember biztonságos egyszerre indításához kellőképpen széles.
futókörhöz való kapcsolódása ha szűkül, akkor ? a versenyzők besorolása érdekében ?fokozatos legyen.

3.2.2 Futókör

A futókör tartalmazza a lőállások mögötti területet is.

A futókör:

legyen egyértelműen kijelölve különös tekintettel a kanyarokra.
a versenyterület lehetőleg minél nagyobb részéről belátható legyen.
teljes hosszán biztosítani kell a versenyzők egymás melletti elhaladásának lehetőségét.
legmélyebb és legmagasabb pontjának különbsége legfeljebb 100 méter.
emelkedőinek mértéke legfeljebb 12% lehet.
lőtér előtti utolsó 100 métere lejtős vagy vízszintes legyen, amennyiben a terep adottságai azt lehetővé teszik.
két lövés között a versenyzőknek a futókör minden pontján lehetőleg csak egyszer kelljen áthaladniuk.

3.2.3 Büntetőkör

A büntetőkör:

hossza a futókör 15%-a.
a lőtér közelében helyezkedjen el, de attól biztonságosan elválasztva.
vízszintes talajú.
irányát egyértelműen jelölni kell.
a futókörhöz a lőtér utáni szakaszon egyetlen pontban csatlakozik, miközben egyértelműen elkülönül a futókörtől.

3.2.4 Célterület

A célterület:

a hajrá biztonságos és sportszerű lebonyolítása érdekében elegendően széles.
célvonal utáni része elegendő hosszú ahhoz, hogy a versenyző biztonságosan meg tudjon állni.
vízszintes vagy lejtős talajú.
legyen nézők számára jól láthatóan elhelyezve.

3.3 Lőtér

A lőtér a futófolyosó szélétől a vesszőfogók mögötti védett terület határáig tartó terület.

Részei: a jól láthatóan megjelölt lőállások, a hozzájuk tartozó jelölésű (számozású) vesszőfogók, a lőtáv és a biztonsági terület.

Szélesség:

A lőtéren legalább 6, legfeljebb 10 lőállás helyezkedik el.
A célegységek közepe egymástól legalább 2 méter, legfeljebb 4 méter.
A lőtér oldalirányban a szélső lőállásokon két-két méterrel túlnyúlik.

Hosszúság:

A lővonal a futókör szélénél vagy attól távolabb, legfeljebb azonban 1,5 méterre helyezhedhet el.
A lővonal jelzése jól látható módon vonallal, krétával, szalaggal stb. kell történjen.
A lővonal és a vesszőfogó távolsága 20 méter. Ha az irányzék nélküli íjjal lövő nők és ifik 20 centiméteres körre lőnek, akkor nekik 10 méter. A biztonságos lebonyolítás érdekében a lővonal minden kategória versenyzőjének azonos.
A célegységek mögött vesszőfogó dombot, vesszőfogó hálót kell elhelyezni, vagy elegendő nagyságú elzárt területet kell biztosítani.

A célegység:

A célegység legalább 60 centi átmérőjű/méretű polifoamalapú vesszőfogó, vagy automatikus találatjelző egység lehet.
A célok elhelyezkedése a vesszőfogón:
- Vagy: minden sorozatot azonos lőlapra lőnek
- Vagy: négy lőlap van felrakva kétszer kettes mátrixban, a lövés sorrendje: bal felső, jobb felső, bal alsó, jobb alsó.

Az automatikus célegység felépítése
- A célegység a találatot jól látható módon, külső beavatkozás nélkül jelzi a versenyzőnek, a versenybíróknak és a közönségnek.
- A célegység vagy önműködően alaphelyzetbe áll, vagy a lőállásból alaphelyzetbe állíthatók.
A cél:
- Fekete (szürke) alapon sárga, 20 centiméter átmérőjú körlap (irányzékos kategória versenyzői számára; továbbá az irányzék nélküli íjjal lövő nőknek és ifiknek, ha a lőtávolságuk 10 méter)
- Fekete (szürke) alapon sárga, 40 centiméter átmérőjú körlap (irányzék nélküli íjjal lövő nők és ifik részére, amennyiben lőtávolságuk 20 méter).
- A cél magassága: 130 centiméter. (Négy célos tábla esetén ez az érték a célok átlagos magassága (súlypontja)).
A célegységeket jól látható módon, egyértelműen meg kell számozni. A számozás balról jobbra történik, az 1-es sorszámmal kezdődik, egyesével nő.

3.4 Egyéb területek

3.4.1 Bemelegítő futóterület

A verseny rendezői lehetőleg biztosítsanak lehetőséget a futáshoz. A versenypályán kívüli területek futásra szabadon felhasználhatók.

3.4.2 Bemelegítő lőtér

A bemelegítő lőtér használata csak felügyelet mellett lehetséges.

A bemelegítő lőtér ? amennyiben van ? a lőtér része, azaz a bemelegítésre használt célegységek a versenyzésre használt célegységekkel egyvonalban helyezkednek el, csak távolabb a többitől.

3.4.3 Nézőtér

A lőtérhez tartozó nézőtér a lővonaltól biztonságos távolságra helyezkedik el. A pálya egyéb részein a terep adottságaitól függően, a versenypályát nem érintve bárhol elhelyezhető.

3.4.4 Versenyiroda és információs pont

A versenyiroda az első futam kezdete előtt legalább egy órával nyit ki, és az eredményhirdetés végéig tart nyitva.

Feladatai:

Ellenőrzi a versenyengedélyeket.
A nevezési díjakat átveszi.
A nevezési formanyomtatványokat rendelkezésre bocsátja.
A versennyel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységeket intézi
Fogadja az óvásokat és továbbítja az illetékeseknek.
Ha van, itt elérhető a pálya rajza.
A verseny közben előforduló esetleges balesetet a versenyirodán kell bejelenteni.

3.4.5 Tartalékfelszerelés helye

A versenyző tartalékfelszerelését a futóterületen kívül bárhol elhelyezheti úgy, hogy az másokat ne akadályozzon. Szükség esetén ? nem akadályozva másokat ? a tartelékfelszerelés elérése céljából elhagyhatja a futóterületet.

4 Felszerelés és ruházat

4.1 Íj

Irányzék nélküli kategóriában semmiféle, célzást segítő eszköz nem használható.

Irányzékos kategória esetén használható:

kattintó
berger

Irányzékos kategória esetén nem használható:

stabilizátor
markolat fölötti jelölés az íj versenyző felöli részén

Csigás íjjal nem lehet versenyezni.

4.2 Nyílvessző

A nyílvessző:

gyakorlóheggyel van felszerelve.
anyaga bármilyen lehet.

4.3 Ruházat

A ruházat:

közízlést nem sértő
nem balesetveszélyes
reklámot tartalmazhat

4.4 Felszerelés ellenőrzése

Közvetlenül a verseny indítása előtt a főbíró szemrevételezi a felszereléseket.

5 Bemelegítés és belövés

Minden futam elindítása előtt a futamban indulók számára rendelkezésre kell álljon legalább 15 perc, amíg a versenyzők a lőtéren a saját célegységükre lövéseket adhatnak le. Ez idő alatt a versenyzők rendelkezésére áll a bemelegítéshez a teljes futóterület is.

A lőtéren való belövés során a vesszőkért a versenyzők csak egyszerre mehetnek ki.

6 Rajtprocedúra

Amennyiben a verseny rendezői rajtszámot adnak, azt a rajt előtt jól látható helyen, elől kell rögzíteni.

A versenyzők az időmérő bíró(k) felszólítására felsorakoznak a rajtvonal mögött, egymás mellett, lehetőleg egy vonalban. Az időmérő bíró(k) meggyőződnek arról, hogy mindenki rajtra készen áll, és elmondja az indítás szabályait. Ezután ? ennek megfelelően ? elindítja a futamot.

Ha az időmérő bíró úgy ítéli meg, hogy az időjárási körülmények versenyzésre nem alkalmasak (pl. villámlás), akkor a futamot későbbre halaszthatja.

7 Futási szabályok

A futóterületen az előzetesen ismertetett irányban kell futni. A rossz irányba futó versenyzőket a terepbíró vagy a főbíró figyelmezteti; ha a figyelmeztetésnek nem tesz eleget, a versenyző kizárható a versenyből.

A versenyzők a versenypályát verseny közben csak a felszerelés meghibásodása esetén hagyhatják el, de akkor is csak a meghibásodott rész vcseréje érdekében.

Azt a versenyzőt, aki más versenyzőt akadályoz, figyelmeztetni kell, ha a figyelmeztetésnek nem tesz eleget, a versenyből kizárható.

Lőtérre verseny közben belépni tilos!

8 Lövési szabályok

A versenyrendezvény időtartama folyamán csak a főbíró engedélyével lehet a lőtéren és a bemelegítő lőtéren lövéseket leadni.

A versenyz?knek – a mozgássérültek kivételével – álló testhelyzetben kell l?ni minden támaszkodás nélkül.

A versenyz? egyik lábának a l?vonal el?tt, a másiknak a l?vonal mögött kell elhelyezkedni, de az is megengedett, ha mindkét láb a l?vonalon nyugszik.

A versenyz? és edz?je között kommunikáció megengedett, amennyiben elektronikus eszközt nem használnak és más résztvev?t nem zavarnak.

A verseny egész tartama alatt csak egy irányba lehet l?ni.

Minden kil?tt vessz?t érvényesnek kell tekinteni, kivéve:

ha a vessz? valamilyen rendellenesség következtében úgy esik a földre, hogy annak egy része a három méteres vonalon belül helyezkedik el és mindez nem a tábláról vagy más tárgyról történ? visszapattanás eredménye képen történik.
ha a vessz?fogó tábla felborul, vagy a földre csúszik. Földre csúszás esetén a vessz? érvényességét a körülmények mérlegelésével a bíró dönti el.

Kizárólag az itt felsorolt esetekben szabad a vessz?t újra lövetni.

A versenyz? az íjat még vessz? nélkül sem húzhatja ki, ha nem áll a l?állásban.

A versenyz?knek szigorúan tilos társaik felszerelését engedély nélkül megérinteni.

Rossz id?járás vagy baleset esetén a főbíró a versenyt megszakíthatja.

Nyílvesszőt a tegezből csak a lőállásban szabad kivenni. Ha az futás közben esett ki a tegezből, a következő lövés után semmiképpen nem szabad továbbvinni.

Az íjra illesztett nyílvesszőnek tilos a lőállást a céllal összekötő vonaltól 45 foknál nagyobb szögben eltérnie.

9 Célba érkezés, eredmény, előzetes eredmény, végleges eredmény, az eredmény közzététele.

A célba érkezett versenyzők semmilyen formában nem zavarhatják a még versenyzőket.

A versenyzőnek ? a futam vége után ? lehetőséget kell adni, hogy az elért lövési eredményeit megtekinthesse.

A futamokban részt vevők eredményeit a főbíró összesíti, és adja át a verseny rendezőségének az eredményhirdetés megtartása érdekében.

A versenyben kialakult eredmények előzetes eredmények, melyek akkor válnak véglegessé, ha az óvásokat elbírálták.

A végleges eredményt a versenyrendező elektronikus formában eljuttatja a Szakmai Bizottsághoz és a Magyar Íjász Szövetséghez. A Szakmai Bizottság az eredményeket a www.futasijaszat.hu honlapon teszi közzé.

10 Büntető szabályzatok

Amennyiben a szabályzatot valaki megsérti, a főbíró jogosult ítéletet hozni. A kirótt büntetésekről írásban kell beszámolnia a Szakmai Bizottságnak.

A nemszabályzott kérdésekben a főbíró jogosult döntést hozni, melyet szintén írásban benyújt a Szakmai Bizottságnak, mely megvizsgálja a kérdést és döntést hoz róla. A főbíró előzetes döntése a versenyre nézve érvényes, de a továbbiakra nézve nem precedens értékű. A Szakmai Bizottságnak a következő versenyig szabályoznia kell a kérdést.

11 Óvás

Mindenkinek joga van óvást benyújtani.

Az óvást írásban, aláírva, személyes adatokkal ellátva legkésőbb a verseny (eredményhirdetés) végét követő egy órán belül kell benyújtani. Ha az óvás tárgyában a versenyrendezők érintettek, akkor a főbíró, ha a főbíró érintett, akkor a versenyrendező dönt.

Az óvás tényét és a döntést a versenyrendezőnek írásban be kell nyújtani a Szakmai Bizottságnak legkésőbb a versenyt követő harmadik napon.

12 Függelék

12.1A versenyrendezők képzéséről

A versenyrendezők számára a Versenyrendezési Forgatókönyv az irányadó.

12.2Anti-dopping

A futásíjászat doppingellenes rendelkezései megegyeznek a MÍSz doppingellenes rendelkezéseivel.