Devecseren a zagyárban egy íjászcsaládot súlyos csapás ért. Nagy Tibor és felesége, gyermeke megsérültek, házuk, kertjük, autójuk végzetesen károsodott, mindenük odaveszett.

Sokunk jól ismeri e kedves családot, ahol mindenki, apraja és nagyja is íjász. Nem is olyan rég még a tőlük jól megszokott vidámsággal jöttek Alsóörsre, Tibor fülig érő szájjal, mint szokta, Zsuzsa pár nappal műtét után, óvatosan, mert nem bírt volna otthon maradni, mikor a férjeura sárga közepeket ejteget el az erdőben. Mára alaposan megváltozott az életük. Az ajkai vörösiszap zagytározó gátszakadása okozta katasztrófa alapjaiban forgatta föl az addigi életüket.

Először is gyógyulást kívánunk nekik, mert a kisebb gyermeket kivéve – ő akkor nem volt otthon – súlyos égési sebekkel küzdenek. Tibor komolyabbakkal, Zsuzsa és a nagyobbik gyermek viszonylag kisebbekkel, de még azok a sérülések is olyanok, hogy legtöbbünk életében sem szenved el ilyen durvaságokat.

20 év kemény munkája veszett oda. Minden, amit a két kezükkel, rengeteg saját munkával építettek föl, hoztak létre. Odavesztek a személyes holmik, a ruhák, játékok, a kedves gépek, fémmegmunkáló eszközök, egy egész műhely, minőségi gépekkel, esztergapaddal. Aki látta már Tibor akárcsak egy kését is, átérezheti, hogy csak ez mekkora csapás számára.

Az íjak véletlenül megmaradtak. Más semmi, ami az íjászathoz kell. Mindent elvitt a több mint 2 m vastag lúgos szennyár. Az íjászpályának is kiváló díszkert mérgező, maró iszaptengerré vált. Az autót a nyolcadik szomszédból szedte össze a daru, kivitték egy térre a többi roncs közé, Tibor megnézte, hamar végzett a szemlével, abból már jármű nem lesz.

A házat Tibor a gazda gondosságával évtizede építgette. Nem tudni, mire lesz még alkalmas. Nem tudni, mit okozott a maró lúg a falszerkezetben, az aljzatbetonban. Nem tudni, lehet-e mentesíteni, meddig kell visszabontani. Talán alapig. Talán ha megmarad, a mérges környezetben akkor sem lehet már élni benne.

A család a szülőknél húzta meg magát. Ami ott az övék, az sem széltében, sem hosszában nem alkotna akkora halmot, hogy bárki át ne tudná lépni.

Gondold át íjásztársam, miben élnek most ők. Megkönnyítem, hogy megértsd a helyzetüket. Nézz csak körül. A lakásodban, munkahelyeden szép rend van, vagy ha éppen kupi, nem több mint egy óra munka, hogy újra ragyogjon, a legkomolyabb eszköz ehhez a porszívó. Meleg van, ha épp hűvösebb, akkor állítasz a termosztáton, vagy dobsz még egy rönköt a kandallóba. A személyes dolgaid vesznek körül. Van egy zúgod, ahová visszavonulhatsz. Az autód ott áll a garázsban, vagy a ház előtt. Éppen olvasod a neten a híreket, nem fáj semmid, nem borítják kötések a lábaidat, gyermekeidet biztonságban tudod. Ma este sörözni mész vagy moziba, vagy éppen edzésre a terembe, az íjászklubba. Viszonylag kerek az életed.

Nagyéknak mindez néhány perc alatt odaveszett. Pedig már csak egy évre voltak attól, hogy letudják azt a kevés bankkölcsönt amit a házra, kocsira éppen föl kellett venniük. Egy év múlva föllélegezhettek volna… Vissza a kezdéshez, ugye ismerős a “ki nevet a végén” társasjáték egyik nagy izgalmat okozó szabálya? Csakhogy ez nagyban már nem játék.

Ki-ki segíthet a devecseri Nagy Tibornak és családjának, hogy ki tudjanak lépni újra a pályára. Íjászklubbeli társaik – TEA Ajka – készen állnak, hogy segítsenek a helyreállításban.Ki-ki a maga módján, a maga lehetőségei, hajlandósága szerint tehet értük. Minden segítség hatalmas értékkel bír most, amikor szinte előlről kell kezdeniük mindent.

Ők most elviselik a csapásokat, újrarendezik az életüket. Ez a felhívás, a segítségkérés eszükben sem volt, és munka volt abban is, mire hozzájárultak a megjelenéséhez.

Telefon:  20/216-2888

Bankszámla szám: 11773487-40147396 OTP Bank

Köszönjük szépen!

Forrás:  http://terepijaszat.hu/